Felírási útmutató
Az apixabán javasolt adagja akut mélyvénás thrombosis kezelésére és pulmonalis embolia kezelésére az első 7 napon naponta kétszer 10 mg szájon át bevéve, majd azt követően naponta kétszer 5 mg szájon át, vízzel bevéve, étellel vagy anélkül.
A rendelkezésre álló orvosi irányelvek szerint a rövid időtartamú terápiának (legalább 3 hónap) a jelentős átmeneti/reverzibilis kockázati tényezőkön (pl. nemrégiben lezajlott műtét, trauma, immobilizáció) kell alapulnia.
Az MVT és a PE ismétlődésének megelőzésére az apixabán javasolt adagja naponta kétszer 2,5 mg, szájon át, vízzel bevéve, étellel vagy anélkül.
Amikor az MVT és a PE ismétlődésének megelőzése javallott, akkor a naponta kétszer 2,5 mg-os dózist a 6 hónapig tartó, naponta kétszer 5 mg apixabánnal vagy más antikoagulánssal végzett kezelés befejezése után kell elkezdeni, amint azt a 3. ábra mutatja.
3. ábra
1–7. nap
5 mg apixabán
5 mg apixabán
5 mg apixabán
5 mg apixabán
8. naptól kezdve
5 mg apixabán
5 mg apixabán
2,5 mg apixabán
2,5 mg apixabán
A kezelés teljes időtartamát a kezelés előnyének és a vérzés kockázatának egymással szembeni, gondos mérlegelését követően egyénileg kell meghatározni.
Az olyan betegek számára, akik nem képesek lenyelni a tablettákat egészben, a tablettákat porrá lehet törni, és szuszpendálni lehet vízben, glükóz 5%-os vizes oldatában (G5W), almalében, vagy hozzá lehet keverni almapüréhez, és azonnal be kell adni szájon át. Másik megoldásként a tablettákat porrá lehet törni és szuszpendálni 60 ml vízben vagy 5%-os glükózoldatban, majd nasogastricus szondán át azonnal be kell adni. A porrá tört tabletták vízben, 5%-os glükózoldatban, almalében és almapürében legfeljebb 4 órán keresztül stabilak.
Ha egy adag kimarad, akkor a betegnek azonnal be kell vennie a gyógyszert, majd a napi kétszeri szedést a korábbiaknak megfelelően kell folytatnia.
Kattintson az alábbiakra a speciális betegcsoportoknál történő alkalmazásra vonatkozó információkhoz.
Beszűkült veseműködés | |
Dialízis | Nem javasolt |
Veseelégtelenség (CrCl < 15 ml/perc) |
Nem javasolt |
Súlyosan beszűkült veseműködés (CrCl 15–29 ml/perc) | Óvatosan kell alkalmazni |
Enyhe (CrCl 51–80 ml/perc), vagy közepesen súlyos mértékben (CrCl 30–50 ml/perc) beszűkült veseműködés | A dózis módosítása nem szükséges |
Beszűkült májműködés | |
Coagulopathiával és klinikailag jelentős vérzési kockázattal járó májbetegség | Ellenjavallt |
Súlyosan beszűkült májműködés | Nem javasolt |
Enyhe vagy közepesen súlyos mértékben beszűkült
májműködés (Child−Pugh A és B stádium) |
Alkalmazásakor elővigyázatosság szükséges. Nincs szükség dózismódosításra |
Az apixabán-terápia megkezdése előtt májfunkciós vizsgálatot kell végezni. Azokat a betegeket, akiknél a májenzimek szintje emelkedett volt, az alanin-aminotranszferáz (ALAT)/aszpartát-aminotranszferáz (ASAT) 2-szer magasabb, mint a normálérték felső határa, vagy az összbilirubin szintje ≥1,5-szer magasabb volt, mint a normálérték felső határa, kizárták a klinikai vizsgálatokból. Ezért az apixabánt ebben a betegcsoportban óvatosan kell alkalmazni.
Az apixabán nem ajánlott a nem frakcionált heparin alternatívájaként a hemodinamikailag instabil tüdőembóliás betegeknél, vagy a várhatóan thrombolysissel vagy pulmonalis embolectomiával kezelendő betegeknél.
Aktív tumoros betegek esetében magas lehet mind a vénás thromboembólia, mind a vérzéses események kockázata. Ha az MVT vagy a PE kezelésére apixabán alkalmazását tervezik tumoros betegeknél, az előnyöket és kockázatokat körültekintően kell mérlegelni.